Az információs technológia akadémiája zajlott Félixfürdőn a hétvégén.
Csütörtökön, szeptember 1.-én délután kezdődött Félixfürdőn a 4.MIÉRT Akadémia. A résztvevők fogadása után Szabó József Akadémia szervező és Borboly Csaba MIÉRT elnök tartotta a hivatalos megnyitót. Az előadások péntek reggel kezdődtek.
Az ország többnyire magyarlakta településeiről érkező fiatalok az első napon a telekommunikáció világából kaptak bepillantást. Győrődi Robert egyetemi tanár a modern technológia alkalmazásáról, a Connect Romania szerkesztői a mobilvilág gyorsütemű fejlődéséről, a kommunikációs hálózatokról tartottak előadást. Bogdan Bacila a külföldi tapasztalotokról valamint az 1992-es évtől eltelt 13 év eredményeiről beszélt. Stílusosan összehasonlított egy majd félkilós Nokia 1011-t, mely a 90es években csúcsteljesítménynek számított egy korszerű Nokia 6230i-val, majd hozzátette: íme a haladás, a telekommunikáció 13 év alatt annyit fejlődött, mint az autósvilág 100 év alatt . A kommunikációs szakemberek fantáziája korlátlan, ezt bizonyítja sokszor képtelennek vagy túlzásnak tűnő ötletek. 10 év múlva nemcsak a közköltségeinket és bankszámláinkat fogjuk mobiltelefonunk segítségével kiegyenlíteni, hanem a villamoson sem lesz már szükségünk jegyre, elég lesz ha telefonunkat megérintsük a korábban lyukasztó szerepét betöltő géppel. Az sms-ket nem írott formában fogjuk elküldeni, hanem hangos üzenetként. Újítások, melyek sokak szerint könnyítik, mások szerint elkényelmesítik mindennapi életünket. Azt, hogy a mi életünket mennyire fogják befolyásolni mi magunk döntjük el, erre az előadók is felhívták a figyelmet, ahogyan Daniel Chira szerkesztő is fogalmazott:
Tolerancia és információs struktúrák a MIÉRT AkadémiánPéntek délután is folytatódott az előadássorozat a MIÉRT Akadémián. Olyan neves politikusokat vonultattak fel a szervezők, mint Borbély László megbízott miniszter, Kovács Kálmán és Nagy Zsolt IHM miniszterek. Tolerancia és információs struktúrák - ez a két szó hangzott el legtöbbször az előadásokon. Kovács Kálmán utalást tett Hargita Hálót reklámozó plakát szövegére , azaz a , ami egyfajta toleranciát is jelent. Szerinte az információs társadalom Borbély László a hallgatókkal együtt arra kereste a választ, hogy hogyan befolyásolja az információ a társadalmat, majd a leállított autópálya-építés ügyére is kitért. Sokan nem tudják milyen előnyökkel járna az autósztráda, nem csak külföldi befektetők sokaságát vonzaná ide, hanem szociális- és humán erőforrást is jelentene. A miniszter viccesen megjegyezte: Borbély rejtett félelmeit oldotta fel Nagy Zsolt, aki megjegyezte: A hallgatóság megtudta, hogy a román kormánynak 2013-ig három információs struktúrát kell megvalósítania: évente 200 teleház építése, tudásközpontú gazdaság létrehozása és áramvonalakon való szélessávú internet bevezetése. Az előadást követően a kiváncsi fiatalok érdekes kérdésekkel fordultak a politikusokhoz: Hogyan lehet a bürokráciát kiküszöbölni, mit tehet egy ifjúsági szervezet a területfejlesztés érdekében, mihez kezdjen egy frissen végzett diplomás területfejlesztő?
Fiatalok az információs társadalomban
Szombat délelőtt a MIÉRT Akadémián Markó Béla miniszterelnök helyettes tartott előadást, címmel. A politikus elmondta, az RMDSZ-nek és a kormányzatnak egyaránt szüksége van a fiatalok lendületére, sokoldalúságára, tehetségére. Sok, mára már reprezentatív politikus ifjúsági szervezeteknél kezdte karrierjét és vált követendő példává a fiatalok körében Olyan jól ismert neveket sorolt fel, mint Nagy Zsolt IHM miniszter, Cseke Attila államtitkár, Markó Attila Kisebbségi Hivatal államtitkára, Borbély Károly ifjúsági ügyekért felelős államtitkár. Ezeknek az ifjúsági szervezeteknek céljai közt kell szerepelnie a közösségbe való akkomodáció, az egységes erdélyi magyarság megteremtése és megtartása, ez a RMDSZ oldalán meg is valósulhat. Az RMDSZ és a kormány egyaránt minden segítséget megad az ifjúsági szervezeteknek, melyekkel ezek élni is fognak. Majd a sokat vitatott autósztráda ügyével folytatta beszédét. Az Európa felé vezető autósztráda fogalma még mindig kérdéses a honatyák körében, de a Balkán felé vezető útvonalon, Konstancán már sikerült 10 km-t megépíteni. A sajtótájékoztatón, az egyik újságíró kérdésére elmondta, nem az a 10 km zavarja hanem, hogy sok politikus nem tudja, hogy milyen előnyökkel járna ha végre Európa felé is nyitnának, főleg most, az európai integráció küszöbén.
Ezt követően Csutak István integrációs ügyekért felelős államtitkár szemléltette a fiatalok kiemelt szerepét a tásadalomban, hangsúlyozva, hogy az uniós csatlakozási folyamatban ez a generáció lehet a leginkább érintett, ugyanakkor ők alkalmazhatják a leghatékonyabban az információs társadalom újításait.
A záróelőadások már konkrét megvalósításokat is bemutattak, eddigi tapasztalataikat kiemelve a jelenlévők számára. Becze István, a Hargita Hálót, míg Kiss Sándor Elek a most kiépülőben lévő Bihar Hálót mutatta be. Mindkét előadó kitért azokra a nehézségekre is, amelyekkel munkájuk során találkoztak, reményüket kifejezve, hogy ezáltal is elkerülhetőek a jövőbeli, működtetéssel kapcsolatos gondok.
